Október 23. Győr, Kisfaludy terem. Ott toporogtam a portán, amíg fel nem kísértek a meghívómhoz, s közben a bemutatóknál szokásos vibrációt éreztem a levegőben. A negyedik emeletre felérve érdekes látvány fogadott: A társalgóban, a darabhoz hű díszletekből egy rész volt berendezve. Egy régi, fadobozos televízió, szekrénybe rejtett lemezjátszó, politúros asztal, korhű fotelek, csipkés terítő és régi folyóiratok az asztalon. Mindenki ennél a kis életképnél időzött, és a televízióban videóról vetített régi Delta műsort és Híradót figyelte, emléklezve az elmúlt időkre. Én csak ámulva figyeltem a sorra érkező neves művészek sorát, és nagyon vártam az előadást. Forgács Péter a sikerért izgulva, de mosolyogva köszöntötte az érkezőket. Mindannyian csak nyugtattuk, mert képességeit, szakértelmét ismerve tudtuk, hogy hiba nem lesz az előadásban. Az első akadályt már előadás előtt átvészelte a csapat, mert a főszereplő betegsége miatt a színház igazgatója, Korcsmáros György ugrott be Bódog szerepébe. A zsúfolásig megtelt nézőtéren mindenki jókat nevetett a néha irónikus, de ma is érvényes poénokon. Ez a darab egy régebbi kort - a 80-as éveket - idézte, de minden szava a mai napra is igaz lehet. Én már két változatban láttam ezt a darabot Karinthy Márton rendezésében, de a Forgács Péter rendezte változat számomra sokkal pörgőbb, érdekesebb volt, mint a régebbi előadások. Ott több volt az ismétlés, és vontatottabnak tűnt az egész előadás. A szereplők nagyszerűsége is hozzájárult ahhoz, hogy a poénoknál helyes hangszínt használtak, és a szövegben a megfelelő szóra, vagy mondatra helyezték a hangsúlyt. Azt hiszem, hogy ez nagyon lényeges momentum, mert a rossz hangsúllyal elronthatóak a poénok, a fontos mondanivalók - minden. Összességében nekem nagyon tetszett az előadás, és a végén felhangzó, percekig tartó vastaps is jelezte, hogy a közönség is osztotta a véleményemet. Remélem, hogy ezt az előadást még láthatom Győrben, és hamarosan élvezhetem Forgács Péter kitűnő rendezését valamilyen más darab során is. Izgatottan várom a legközelebbi bemutatót - a Miss Saigon előadást - amelyben a most rendezőként debütált Forgács Péter az egyik főszereplőt  - a Professzort - alakítja. Reményeim szerint ott leszek a bemutatón, és beszámolok erről az élményemről is. Annyit már tudok, hogy csalódás nem fog érni. Legkedvesebb művészem mindig a legjobbat adja, és mellette ott van még jónéhány név, akiknek már a neve hallatán minőségre számít a néző: Korcsmáros György rendező, Bakó Gábor koreográfus, valamint a szereplők között van Mahó Andrea is, akinek a hagja sokunkat elbűvölt már több darabban. Az Adáshiba előadást mindenkinek nagyon ajánlom, kellemes estét ígér. (szerk.)